Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Legünnepibb fűszerünk: a fahéj

2010.12.23
Legünnepibb fűszerünk: a fahéj 1


A fahéj a tél fűszere. A hideg beálltával és az ünnepek közeledtével beköltözik a konyhánkba, és egészen a tavaszi napsütésig velünk marad.

A kínai írások már i.e. 2800-ban említést tesznek a ceyloni (Srí Lanka-i ) fa belső hántolt kérgéről, a fahéjról. Cinnamomum zeylanicum elnevezésben a cinnamomum a héber és arab amomon kifejezésből származik, ami illatos fűszert jelent. A kínaiak láz, megfázás kezelésére, emésztési panaszok elmulasztására használták a fahéjat. Az ókori egyiptomiak sok más fűszer mellett, a mumifikáláshoz készített balzsamokhoz használták.

Több fűszerhez hasonlóan a fahéj szintén megjelenik a Bibliában, Mózes könyvében, a Példabeszédek könyvében, de még az Énekek énekében is szerepel.

Az egyiptomiak után a görögök és persze a rómaiak is nagy előszeretettel használták ezt az értékes és igen drága fűszert. Elsősorban gyógyszerként alkalmazták, a lélek egyensúlyának visszaállítására. Az idősebbik Plinius az i.e. 1 században említi, hogy 35 dkg-nyi fahéj nagyjából 5 kg ezüstöt ér.

A lelki békéje megleléséért és mélységes fájdalma jeleként i.e. 65-ben Nero egy évre való fahéjat füstölt el Poppaea Sabina, megölt hitvese temetésén. (A szokás egyébként onnan eredt, hogy a füstölt fűszer illata elnyomta az elhamvadó test szagát.)

Az ókorban a fahéjról már Kasawini, arab író is említést tesz i.e. 1275-ben. I. u. 1292-ben John of Montecorvino minorita szerzetes emlékezik meg a fűszerről.



A középkorban a keresztes hadjáratoknak köszönhetően már könnyebben jutott a fahéj Európába. Akkortájt a gyógyítás mellett (köhögést, rekedtséget gyógyítottak vele) gyakorta használták fűszerként is. Főleg a húsos egytálételeket ízesítették vele, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a már nem túl friss húsok feljavítására használták a fahéjat. A fűszernek köszönhetően a hús átható szaga jelentősen csökkent, és a növényben lévő fenolok gátolták a baktériumok további szaporodását.

Úton a fűszer

A fahéjat az egyiptomiak Kínától vásárolták, a római korban indonéz tutajok szállították a fűszert a Fahéj-úton, hogy ellássák a római piacokat. Később az árut arab kereskedők vitték Alexandriából, a velenceiekhez. Ennek a monopóliumnak vetett véget, amikor 1505-ben a portugál hajósok - élükön Vasco de Gamával - felfedezték Ceylon szigetét, és megtalálták a bőséges fahéj-forrást. Addig a hajózás veszélyei miatt csak szárazföldön keresztül jutott Európába fahéj, de ennek és a velencei monopóliumnak egy csapásra véget vetett Gama, aki 1506-ban 11 tonna fahéjjal a fedélzetén tért vissza Lisszabonba.

A portugálok 1518-ban létrehoztak egy erődöt a szigeten, ezzel is védve a fűszer feletti uralmukat. 1638-ban azonban holland kézre került a sziget, akik 1640-ben vették át a gyárak irányítását, majd 1658-ra az összes portugál gyarmatosítót elüldözték a szigetről. Végül 1796-ban az angolok átvették a sziget feletti uralmat.

Az akkortájt kibontakozó kísérleteknek köszönhetően ma már a világ sok pontján termesztik a fahéjat, s épp ezért már mindenki számára könnyedén és viszonylag olcsón elérhetővé vált. A termesztés manapság nagyrészt Java, Szumátra, Borneó, Mauritius, Réunion és Guyana mellett Dél-Amerikában, Nyugat-Indiában történik.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 84860
Hónap: 4367
Nap: 129